10.rész

Első randi

Kivettem a ruhát a szekrényből. Hoztam a vasalódeszkát, és kivasaltam neki. Angel ott ült egy törölközőben az ágyamon. Zöld szemi csak úgy csillogtak, attól a tudattól, hogy James-szel megy randizni. A fürdőben a csap meg volt engedve, hogy Angel le tudjon fürödni. Annyira belemerült a vasalás nézésébe, így megfeledkezett a kádról. Látjuk, az ajtón szivárog a víz. Gyorsan letettem a vasalót a deszkára, és kinyitottam az ajtót. Elárasztottam a szobámat. Nagyot sikítottunk. James és Logan felszaladt a szobába. James-en nem volt semmi csak egy törölköző ahogy Angel se volt több. Gyorsan Angel-re dobtam a takarómat.
- Mi történt húgi ?? - kérdezte James - Ja és nem kellett volna rá dobni...Láttam én már törölköző nélkül is.  - röhögött - 
- Nagyon vicces Mr. Maslow. - röhögött Angel - 
- Mr. ?! - csodálkozott -
- Miért is ne...- mosolygott -
- Senkit nem zavar, hogy a szobámból akvárium lett??? - zavartam meg mindent -
- Mi történt itt ??? - kérdezte Logan -
- Megengedtem a vizet, hogy lefürödjek,  és elfeledkeztem róla. De nem akartam..- sajnálkozott Angel -
- Semmi baj drágám. - ment oda hozzá James - Beca biztos nem haragszik. Igaz húgi?!
- Persze hogy nem...- mosolyogtam - Na bátyó menj készülődni, én meg leviszem a ruhát, meg Angel-t a lenti fürdőbe. Ja és bátyó ha kész vagy nem lesni...- néztem rá csúnyán -
- Igen is kisasszony. - tisztelgett előttem -
A srácok kimentek a szobámból. Elzártam a csapot a fürdőbe. A szobámat bezártam, hogy még véletlenül se jöjjön ki víz. Angel meg én lementünk a lenti fürdőbe. A ruháját letettem a szék karfájára, és leültem a kanapéra. Angel bement a zuhanyzóba. Úgy örülök neki, hogy James újra randizik.  Támadt egy ötletem, hogy megnézem James hogy áll. Átmentem a ház másik felébe. Bekopogtattam. Logan jött ki, egy suprával a kezében. Be akartam menni, de nem engedett. 
- Nem jöhetsz be..!! - fogta meg a mellkasom - 
- Miért nem ?! - néztem rá kiskutyaszemmel - 
- Mert nem láthatod James-t addig amíg kész nem lesz...- puszilta meg a homlokom - 
- Héé...!! Ez az én szövegem...! De jó..!! - pusziltam meg - 
- Szia Kicsim..- röhögött - 
- Szia..- néztem rá gúnyosan - 
Lassan visszasétáltam a fürdőhöz. Angel már kész volt. A gyönyörű szőke haját felfogta. A smink egyszerűen tökéletesen passzolt hozzá. A ruha.....arról ne is beszéljünk. Úgy nézett ki mint egy angyal. Nem véletlenül az a neve. James hirtelen a hátam mögött termett. Megfogta a vállam. 
- Gyönyörű vagy....- csodálkozott - 
- Köszönöm..- mosolygott, egy kicsit elpirulva - 
- Hölgyem mehetünk?! - nyújtotta a kezét - 
- Persze. - fogta meg Angel -
Odamentem Logan-hez. Megfogta a derekam. Úgy néztük hogy kilépnek az ajtón. Felnőtt a bátyám. 
Büszke vagyok rá. 
*James szemszöge*
Beültünk a kocsimba. Angelből sugárzott a jókedv. Érzetem azt a kötődést, mint kis korunkban. Csak most több. Kezdek belé szeretni. Kinéztem egy éttermet. A város másik felében van, és a legdrágább, de megéri. Érte bármit. Bekapcsoltam a rádiót. Éppen a mi számunk ment. Angelön láttam, hogy énekelni akar. Elkezdtem. Becsatlakozott. Egész úton énekeltünk. Már fél úton jártunk, mikor egy autó elénk vágott. Hirtelen elkaptam a kormányt. Belementünk az árokba. 

10 perc múlva magamhoz tértem. Érzetem, hogy a vér folyik le az arcomon. A kocsi széttört. Angel eszméletét vesztette. Nagy nehezen kiszálltam a kocsiból. Kiszedtem Angelt is. Láttam az arcát. A szilánk elvágta. A telefonomhoz nyúltam. Hívtam a mentőket. 

Pár perc múlva kint is voltak. Betették Angelt. Én nagy nehezen tudtam járni, ezért én inkább ültem. A mentős azt mondta sok vért vesztettem. Angel úgyszintén. Elindultunk. Angel magához tért a mentőben.
- James...James...fáj...- mondta nyöszörögve -
- Ne beszélj...Sok vért vesztettél...- könnyek hullottak a szememből - 
- Hol vagyok..?! Mi történt...?! 
- Belementünk az árokba...Mentőben vagyunk...Megyünk a kórházba...
- Ja....- és elájult -
- Angel kérlek maradj velem...Szeretlek...- sírtam - 
- Ne féljen...Pótoljuk a vért és minden rendben lesz. De önnek is meg kell nyugodnia. Önnek is kell vért adni. -mondta a mentős - 
Nagy nehezen megnyugodtam. 

Odaértünk a kórházba. Mind a kettőnket egy kórterembe vittek. Lefeküdtem az ágyra. Angel még mindig eszméletlen volt. Oda jött hozzám egy doktor. 
- Hozzátartózó ?! 
- A húgom. 
Megadtam a számát. Felhívták. Nekem adtak egy kis nyugtatót, és fájdalomcsillapítót. Elaludtam. 
*Beca szemszöge*
Felkaptam a kabátomat, és beültem a kocsiba. Olyan gyorsan hajtottam, ahogy csak tudtam. A többiek jöttem utánam. Mikor odaértem becsaptam a kocsinak az ajtaját. Besiettem a kórházba. Odamentem a pulthoz.
- Jó napot. A bátyámat nem rég hozták be. Balesete volt..........

9.rész

Visszatérés a gyermekkorba

Csak meséltem, és meséltem Angelnek. Szegényt nem hagytam szóhoz jutni. 

- James...James...elhiszem hogy sok mesélni valód van...de engem hagyj szóhoz jutni. - csitított el Angel a maga megszokott módján - Köszönöm. - röhögött - 

- Akkor mesélj te ha nem hagyod hogy én meséljek. - sértődtem be - 

- Te semmit nem változtál. - mosolygott, és adott egy puszit - 
- Még mindig haragszom...- röhögtem el magam - Soha nem tudnék rád haragudni. Gyere megmutatom hol lehet a legjobb hot dog-ot kapni. 
A keze és a kezem automatikusan egybeforrt. 

Megfeledkeztem arról, hogy kézen fogva sétálunk. Angellel egyszerre lenéztünk. Hirtelen elhúztuk a kezünket. 

*Angel szemszöge*

Mintha James nem az a cuki kisfiú lenne, akibe beleestem még régen. Most már szexi, és felnőtt. Mint én. Úgy érzem jobban beleestem. Ő már sztár, és mit akarhatna egy gyermekkori barátjától, akibe soha nem volt belezúgva. Reménykedni szabad...Odaértünk a hot dog-oshoz. James vett két hot dog-ot. Visszasétáltunk a házhoz. Olyan volt mint régen, mikor gyerekek voltunk. Együtt hülyéskedtünk. Igaz Becára nem emlékszem, hisz akkor költöztek el, mikor Ő megszületett. De most már végre megismerhetem James egyetlen kishúgát Beca Maslow-ot. Ahogy beléptünk a házba Beca egyből letámadott. Megfogta a kezem, és felvitt a szobájába. A szemei csillogtak a sok kérdéstől. Megszántam szegényt és elkezdtem.

- Beca...- kezdtem neki bátortalanul - Köszönöm. - és megöleltem - 

- Na...Na...Na...mesélj mi volt...- vigyorgott - 

- Sétáltunk, turmixoztunk, hot dog-oztunk. A séta kézen fogva...Awww.....Szerelmes vagyok...- dőltem le az ágyára - 

- Tudtam...Ne félj a bátyámnak is bejössz...Szerinted ennyi idő után miért tartotta meg a számod? - mosolygott kedvesen, azt hiszem kezdem megszeretni - 

- Nem tudom. 

Eközben James és Logan a szobában. 

- Haver mit tegyek?? - kérdezte James tudatlanul - 

- Menj oda hozzá, és hívd el randira. Bejössz a csajnak. - nyugtatta Logan - 

- Honnan veszed?? Hisz kb 10 éves korunk óta nem találkoztunk. Viszont akkor tudtam hogy bejövök neki..- mosolygott sunyin - 

- Ez most is így van. Haver menj oda a csajhoz, és hívd el randira. 

- Rendben. 

Felállt, és kiment a szobából. Felment a lépcsőn és bekopogtatott az ajtón. 

- Ki az?! -kérdezte Beca -

- Húgi engedj be. - mondta kedvesen - 

Kinyitotta az ajtót. 

- Angel beszélhetnénk egy kicsit? - nyújtotta a kezét - 

- Persze. - megfogtam - 

Kivezetett a szobából. Hátra fordultam. Becának egy "ez az csajszi jó úton vagy"  vigyor keletkezett az arcán. Lementünk az étkezőbe.  James felém fordult. 

- Angel..Eljössz velem egy randira? 

- Igen...- csillant fel a szemem, és a nyakába ugrottam - 

*Beca szemszöge*

Végignéztem a lépcső tetejéről, ahogy a bátyám elhívja. Angel felszaladt a lépcsőn. 

- Adj nekem valami szép ruhát...- vigyorgott és közben kapkodja a levegőt - 

- Gyere. -mutattam a szobám felé -

Kinyitottam a szekrényemet. Angel egyből francia összeállítást.